Telefon / fax: (92) 314-866
Email: apaczaiamk@gmail.com
Nyitvatartás
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Május
A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó
Kormány Vera: Május
Kányádi Sándor: Májusi szellő
Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.
Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád o
soha panaszra.
Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.
Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.
Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.
Május 1 - A munka ünnepe
E nap 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett a nemzetközi munkásmozgalom, a Munka ünnepe. A választás igen szerencsés volt. Mint az ősi tavaszi ünnepkör kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása. (Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium )
Munka és Jólét - Budapest, Milleniumi emlékmű (Fotó: Legeza Dénes István)
Május első vasárnapja - Anyák napja
Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Az anyák napját Magyarországon minden évben május első vasárnapján ünnepeljük.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Mécs László: A királyfi három bánata
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy siró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot keritett,
aranyos palástot vállamra teritett,
fejem fölé égszin mosolygást deritett.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szive ment előttem előre követnek.
Amig ő van, vigan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?
A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.
Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem igy is kevés volna.
Hogyha a föld minden szinmézét átadom,
az ő édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.
Május harmadik vasárnapja - Madarak és a fák napja
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Jankovics Marcell: A fa mitológiája
(részlet)
Egy jeles fáskert
A fa eleink gondolkodásában a szó legszorosabb értelmében központi helyet foglalt el. Ennek bizonyságául íme néhány régebbi és újabb szöveges példa a világ több tájáról.
A Biblia elejéről: „És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. / És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.” (Ter 2, 8–9)
A végéről: „És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyi székéből jővén ki / Az ő utczájának közepén. És a folyóvizen innen és túl életnek fája vala.” (Jel 22, 1–2)
A két legöregebb, legidősebb fa Magyarországon egy 800 éves tölgyfa, a Héderváron található Árpád-tölgy, és egy 700 éves kislevelű hársfa, a Szőkedencsen található temetődombi öreg hárs.
Árpád-tölgy
A legenda úgy tartja, hogy a fa törzsén lévő nyomokat még Árpád fejedelem lovának kötőféke hagyta, amikor 907-ben seregével itt pihent meg Pozsony elleni hadiútja során. 2014-ben az év fájának választották.
Szőkedencsi öreg hárs
Az 1300-as évek környékén bújhatott ki a földből ez a temetődombi óriás.
Megélte Szőkedencs település létrejöttét, majd annak elnéptelenedését. Ma már csak a temető jelzi, hogy valamikor itt volt a település. A Szőkedencsi hétszáz éves öreg hárs a környék legmagasabb dombján áll, de lassacskán a dombot is elhordja az idő alóla.
Ma is jó állapotban van, láthatólag még sokáig fogja régi történeteit mesélni az odalátogatóknak.
Forrás
Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom
Mi kopog?
Mi kopog?
— Harkály vagyok, kopogok.
Nem is tudom, mióta
vár rám ez a diófa.
Mi ragyog?
Mi ragyog?
— Hát nem tudod, ki vagyok?
Béka vagyok, leveli,
ki a fiát neveli.
Nyulász Péter: miazmég
kitalálós versikék
Minden évben hazatér,
mikor véget ér a tél.
Kelepel a hosszú csőre,
menekül a béka tőle.
Mi az?
Related articles
Hétfő: ZÁRVA
Kedd - Péntek: 10.00-17.30
Szombat: 8.00-12.00
Vasárnap: ZÁRVA