Supka Géza
Kalandozások a kalendáriumban és más érdekességek

Augustus császár a naptárban

Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis” volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

Jankovics Marcell
Jelkép-kalendárium

Augusztus régi magyar neve Kisasszony hava, Szűz hava egyképpen utalnak a hónap asztrológiai jegyére és a nagy augusztusi Mária ünnepre, Nagyboldogasszony napjára. A „Kisasszony hava” elnevezés nyilván abból az időből való, amikor a „nagyboldogasszony” még Szent Anna volt. A tulajdonképpeni Kisasszony (Kisboldogasszony) napja ugyan még a Szűz havába, de már szeptemberbe esik.

Augusztus
(népi mondóka)

Lőrinc-napja, ha szép,

sok a gyümölcs, és szép.

Bertalan szép idővel,

az ősz is nekünk kedvel.

Ha Domonkos forró,

kemény tél várható.

Sűrű eső augusztusban,

Jó mustot ád a hordóban.

Márai Sándor
Négy évszak
Augusztus

Megtérnek a tengertől, a hegyek közül, az idegen, nagy városokból, ahol minden olyan különös, a reggeli teához sült szalonnát adnak, s az emberek nem veszik le kalapjukat, ha belépnek egy üzletbe, s a hölgyeknek nem csókolnak kezet: megtérnek a világból, lelkesen és hadarva adnak elő, két kézzel csomagolnak ki kagylót, melyben a tenger zúg, egy nő szemének emlékét, amint Velencében a vaporetto fedélzetén visszanézett, újfaja ruhafogast, amilyet nálunk nem ismernek.

Jankovics Marcell
Jelkép-kalendárium

Nagyboldogasszony

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja (vö. Kisasszony napjával), egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság).

Kun Fruzsina: Nagyboldogasszony

Augusztus 18 - Szent Ilona

Bálint Sándor
Ünnepi kalendárium

Ilona császárné. Fiának, Nagy Konstantinnak buzdítására keresztelkedett meg († 326). Élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Az ő sürgetésére ásták ki a Szent Keresztet, amelynek legendájáról Feltalálásának ünnepénél már szólottunk.

Szentkereszt feltalálása (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell
Jelkép-kalendárium
Szent Korona

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanoszazt jelenti: „koszorú, korona”. Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: „Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá”. Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: „az István nevet kapta… mert ami «István» a görög nyelvben, «korona» a latin beszédben.”

Árpád-házi Szent István király (967/969/975 - 1038) 
(Az animációt a Color Plus Kft. készítette)