Vízkereszttől hamvazószerdáig

Vízkereszttõl Hamvazószerdáig (január 6-tól február 28-ig) tart az úgynevezett farsangi idő.

Már a középkorban is a vidámság, a mulatság időszakának számított. Ilyenkor tartották a legtöbb esküvőt, lakodalmat. A házasságkötés napja a hétfő vagy a szerda volt, hogy a mulatság ne zavarja a vasárnap megszentelését - a hívők el tudjanak menni vasárnap a szentmisére. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap.

A hosszú tél végén már mindenki vágyik a tavasz beköszöntésére. Ezért nagy örömmel búcsúztatják az emberek a telet. A világ sok országában felvonulásokkal, karneválokkal telik ez az időszak. Európában a leghíresebb a velencei és a kölni, Dél-Amerikában pedig a riói karnevál. Maszkok mögé bújt emberek vonulnak fel ilyenkor az utcákon, dalolnak, táncolnak. Nekünk, magyaroknak is van egy híres farsangi felvonulásunk, a mohácsi busójárás.

A velencei karnevál – Olaszország

Farsang idején Velence a színpad, álarcosai a szereplők. Hagyományos jelmezük: fehér, csőrös maszk, fekete köpeny, háromszögletű kalap. A karneváli menet először Velence utcáin vonul végig a Szent Márk térig. Mesébe illő álarcos jelmezesek serege hömpölyög a tereken és az utcákon. Ezt követően elkezdődnek a különböző korhű táncok és utcai mutatványok.

http://www.youtube.com/watch?v=VSRYO9A-4Zc

Busójárás

A mohácsi busójárás a leghíresebb maskarás felvonulás hazánkban. A férfiak félelmetes busóálarcot és subát öltenek, ostorral és kereplővel kergetik el a telet.
A monda szerint a Mohácson tanyázó törökök az éhező, szenvedő embereket kifosztották, elrabolták gyerekeiket. A férfiak, hogy visszaszerezzék őket, az éj leple alatt nekivágtak a Dunának, és a sziget mocsaraiba rejtőztek. Egy öregember tanácsára fából furcsa álarcokat készítettek maguknak. Testüket báránybundával borították. Az alvó törökökre támadtak. Szóltak a kereplők, rázták a kolompokat, megszólaltak a hatalmas kürtök is. Az álmaikból felriadt törökök azt hitték, az ördögök támadtak rájuk. Illa berek, nádak erek, elfutottak. Így menekült meg Mohács a törököktől.

A busók öltözete: szőrével kifelé fordított bunda, szalmával kitömött parasztgatya, kezükben kereplő, kürt, amely néha két-három méter hosszú. Megszólaltatásához legalább két ember szükséges. Az egyik fújja, a másik tartja. A leglényegesebb a fából faragott álarc, amely állati fejet formáz, szarvakkal díszített. Az arc vörös, a bajusz és a haj fekete, a fogak fehérek. A felvonulók a lányok és a bámészkodó turisták ijesztgetésével búcsúztatják a telet. A mohácsi busójárás 2009-től az UNESCO szellemi örökségének része.

https://www.youtube.com/watch?v=7F41zA62b_0

Farsangi szokások és mondókák

A farsang csúcspontja a farsangot lezáró „háromnapokon” éri el (farsang vasárnapján, farsanghétfőn és húshagyó kedden). Ilyenkor szinte tobzódássá fajulnak a mulatságok, a felszabadult életörömöt hirdető dramatizált játékok, utcai felvonulások. A „háromnapok” egyik leglátványosabb része a húshagyó kedd esti bált követő bőgőtemetés, hogy éjfél után elcsituljanak a zajos mulatságok, kezdetét vegye a nagyböjt.

Ehhez az időszakhoz igen gazdag szokáshagyomány kapcsolódik.

Farsangfarki asszonyverés: ez megtiszteltetésnek számít, ugyanis ha valamilyen ajándékkal megváltják magukat a veréstől az asszonyok, cserébe a legények termékenységet ígérnek.

Tyúkverőzés: Farsanghétfőn délelőtt a legények felöltöznek, egyik cigányasszonynak, másik koldusnak, harmadik menyasszonynak, negyedik vőlegénynek, az ötödik vőfélynek. A menyasszonynak szalmakötélből font koszorú van a fején, a vőlegénynek bokréta a kalapjánál, a legényeknek szalmából sarkantyú a csizmáján. Tarisznyával és kosárral indulnak útjukra, és bemennek minden házba, mondván:

Hipp, fassang, hopp.
János uram fassang.
Itt is adnak, amit adnak,
Egy darab szalonnát.
Tyúkláb, daruláb,
Macska ül a szalonnán.
Menjetek lehajtani,
Nekem egy darabot vágni.

A vers után táncolnak, majd a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak, amit a kocsmában közösen elfogyasztanak. /Rozsnyó/

A Tikverőzés Mohán benne van a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékében. A falu fiatal legényei a tojásadomány gyűjtögetése során a tyúkok fenekét jelképesen bottal megütögetik, hogy termékenyek legyenek.

https://www.youtube.com/watch?v=hKnEg0uWU58

Bőgőtemetés a Vajdaságban: A bőgőt rendszerint húshagyó kedden temetik, másnap, hamvazószerdán még egy tréfás lakodalmas szertartás következik: ,,Na még ezeket gyorsan összeadjuk!" - jelenti ki az anyakönyvvezető a vőlegénynek öltözött alacsony lány és a hórihorgas férfi-menyasszony, valamint a jelmezbe öltözött násznép előtt, s kezdődik a vőfélyköszöntő kifigurázása.

Tuskóhúzás: A farsangi lakodalmas játékok közül a leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással, tőkehúzással összekötött mókaházasság. Pl.: Rábatótfalun 31 méter magas fát döntenek ki, ezt húzzák végig a lányokból, legényekből alakult párok a Szentgotthárdig vezető úton. A menetben 168 jelmezes figura vesz részt. Kétszer is megállnak, és ilyenkor tréfás esküvő játszódik le. Jellegzetesen húshagyókedden rendezték a tuskóhúzást olyan községekben, melyekben az esztendő során nem volt lakodalom.

Az álesküvőt nyitó rigmus:

"Mélyen tisztelt Közönség!
Felsőbátkifalu nagyközség!
Hajják meg a süketek! Nyíljon ki a fületek!
Nagy eseményt hirdetek, jó mulatságot ígérek:
Azért jöttünk össze ma, legyünk hát egy csokorba.
Házasság lesz ebből tudom, ezt bátran itt megjósolom.
A falu egy legénye, kinek az esze kereke
Mindig jár és meg nem áll,
Kigondolta, úgy tudom, házasodik farsangon."
/Körmend/

A rábavidéki szlovének rönkhúzása benne van a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékében. Csak akkor tartják meg, ha tényleg nem házasodott senki farsang idején. A szokás ezzel nem csak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik. Célja az is, hogy házasodásra, családalapításra ösztönözze a fiatalokat.

https://www.youtube.com/watch?v=I34BXPjANPs

Kongózás: Szatmárban húshagyókedden úgy csúfolták ki a pártában maradt lányokat, hogy pléhdarabokat kongattak az ablakuk alatt, és azt kiabálták :

Hushagyó!
Itt maradt az eladó.
Akinek van nagy lánya,
Hajtsa ki a gulyára.

Tehát a farsang végén, a nagy evések és ivások, a nagy bálozások és vidám alakoskodások után számba vették az eladó lányokat. Kicsúfolták a pártában maradottakat, ugyanis annak bűnhődnie kellett, aki ki akart bújni a családalapítás kötelessége alól.

Fassang, fassang három napja.
Itt hagyott a lányok anyja.
Gyűjjék haza, Pesta bácsi,
Mind eladták a lányokat:
Kit görhéért, kit máléért:
Bagi Katit egy bimbóér ,
A kondásnét egy malacér,
A kántornét egy szoknyáér,
A lovásznét egy csikóér.
/Heves megye/